Mikor térül meg egy egyszerű készülék?

Egy egyszerű készülék, befogó, jig vagy fixture sokszor nem látványos beruházás.

Nem új gép.
Nem robotcella.
Nem teljes automatizálás.
Nem nagy fejlesztési projekt.

Mégis jelentős hatása lehet a gyártásra.

Egy jól megtervezett egyszerű készülék segíthet abban, hogy az alkatrész mindig ugyanabba a pozícióba kerüljön, a szerelés stabilabb, az ellenőrzés pedig gyorsabb legyen, és kevesebb legyen az operátori hibalehetőség.

A kérdés gyakran nem az, hogy lehet-e készüléket tervezni egy adott művelethez.

Hanem az, hogy:

mikor térül meg egy egyszerű készülék?

A készülék nem önmagáért készül

Egy készülék célja nem az, hogy legyen még egy eszköz a műhelyben.

A cél az, hogy egy konkrét problémát csökkentsen vagy megszüntessen.

Például:

• ne kelljen minden darabot kézzel pozícionálni,
• ne lehessen rossz pozícióban betenni az alkatrészt,
• gyorsabb legyen a szerelés,
• pontosabb legyen a fúrás, hegesztés, ellenőrzés vagy jelölés,
• csökkenjen a selejt,
• kevesebb legyen az utómunka,
• egyszerűbb legyen az operátor betanítása,
• stabilabb legyen a folyamat.

Egy egyszerű készülék akkor jó, ha a munkát nem bonyolultabbá, hanem megbizhatóbbá teszi.

Mit nevezhetünk egyszerű készüléknek?

Egyszerű készülék lehet például:

• pozicionáló sablon,
• furatsablon,
• szerelési jig,
• ellenőrző készülék,
• egyszerű befogó,
• ütköző és pozicionáló,
• hegesztési vagy ragasztási segédkészülék,
• mérőkeret,
• operátori hibát kizáró mechanikus vezetőelem,
• átállást gyorsító adapter,
• vagy egy termékváltozathoz igazított egyszerű tartó.

Ezek nem feltétlenül bonyolult szerkezetek. Sokszor néhány megmunkált alkatrészből, szabványos elemből, ütközőből, csapból, leszorítóból vagy 3D nyomtatott segédelemből állnak.

A lényeg nem a bonyolultság, hanem a funkció.

A megtérülés nem csak ciklusidőből áll

Sokszor a megtérülést csak így próbálják nézni:

mennyi időt takarít meg darabonként?

Ez fontos kérdés, de nem az egyetlen.

Egy egyszerű készülék megtérülhet:

• ciklusidő csökkentésével,
• selejtköltség redukálásával,
• utómunka megszüntetésével,
• ellenőrzési idő csökkentésével,
• betanítás egyszerűsítésével,
• operátori hibák kizárásával,
• átállási idő rövidítésével,
• stabilabb minőséggel,
• kevesebb reklamációval,
• gyorsabb gyártásindítással.

A megtérülés tehát nem mindig egyetlen sorban jelenik meg.

Sok esetben a készülék valódi értéke az, hogy csökkenti a bizonytalanságot.

Egyszerű számítási logika

Egy készülék megtérülését nem kell mindig bonyolult pénzügyi modellel kezdeni.

Első közelítésben elég néhány gyakorlati kérdés.

Mennyi időt takarít meg?

Ha egy művelet készülék nélkül például 90 másodperc, készülékkel pedig 60 másodperc, akkor a megtakarítás:

30 másodperc / darab

Ha havonta 1000 darab készül, akkor:

1000 × 30 másodperc = 30 000 másodperc

Ez körülbelül:

8,3 óra / hónap

Ha ezt megszorozzuk az adott munkahely teljes óraköltségével, már kapunk egy első képet arról, hogy csak ciklusidő alapján mennyit hozhat a készülék.

Mennyi selejtet vagy utómunkát csökkent?

A selejt és a rework sokszor nagyobb költség, mint az elveszett idő.

Ha havonta 20 darab hibás vagy újramunkás alkatrész keletkezik, és egy darab teljes vesztesége 5000 Ft, akkor ez:

20 × 5000 Ft = 100 000 Ft / hónap

Ha egy egyszerű készülék ezt a felére csökkenti, akkor a megtakarítás:

50 000 Ft / hónap

Ilyenkor egy 250 000 Ft értékű készülék körülbelül 5 hónap alatt térülhet meg csak a hibacsökkentés alapján.

A gyakorlatban ehhez még hozzájöhet az időmegtakarítás, az egyszerűbb betanítás, a stabilabb minőség és az, hogy kevesebb probléma jut tovább a következő műveletre.

Csökkenti-e az operátori hibát?

Vannak műveletek, ahol a hiba nem azért történik, mert az operátor figyelmetlen.

Hanem azért, mert a folyamat túl sok feladatot hagy az operátorra.

Például:

• melyik irányba kell betenni az alkatrészt,
• meddig kell ütköztetni,
• melyik furatot kell használni,
• milyen sorrendben kell szerelni,
• hogyan kell pozicionálni mérés előtt,
• hová kell igazítani jelöléskor.

Egy jó készülék csökkenti az ilyen döntési pontokat.

Ha az alkatrészt csak egyféleképpen lehet betenni, az már önmagában hibamegelőzés. Ez különösen fontos ismétlődő gyártásnál, több műszakos munkánál vagy új operátor betanításánál.

Gyorsítja-e az ellenőrzést?

Egy egyszerű ellenőrző készülék sokszor nem magát a gyártási műveletet, hanem a döntést gyorsítja.

Például:

• jó / nem jó ellenőrzés,
• furatpozíció gyors ellenőrzése,
• beépítési helyzet ellenőrzése,
• alakhelyesség vizsgálata,
• kritikus méret gyors visszaellenőrzése.

Ha minden darabot hosszasan mérni kell, az időigényes.

Ha viszont egy egyszerű go / no-go jellegű ellenőrzés elég bizonyos pontokon, akkor a folyamat gyorsabb és egyértelműbb lehet.

Fontos: ez nem helyettesíti a szükséges minőségellenőrzést, de jól kiegészítheti azt.

Mikor térül meg gyorsan?

Egy egyszerű készülék általában akkor térül meg gyorsan, ha legalább az egyik feltételt teljesíti:

• sok darab készül,
• gyakran ismétlődik a művelet,
• magas a hibaszázalék,
• gyakori az utómunka,
• sok az operátori igazgatás,
• nehéz stabilan pozicionálni az alkatrészt,
• több műszakban gyártanak,
• új operátorokat kell betanítani,
• lassú az ellenőrzés,
• vagy a hiba csak később, drágább ponton derül ki.

Minél később derül ki egy hiba, annál drágább.

Ezért előfordul, hogy egy készülék nem ott térül meg, ahol használják. Hanem ott, ahol megelőz egy későbbi problémát.

Mikor nem biztos, hogy érdemes készüléket tervezni?

Nem minden feladathoz kell készülék.

Nem biztos, hogy megéri, ha:

• csak néhány darabról van szó,
• a termék hamarosan változni fog,
• a folyamat még nincs tisztázva,
• a kritikus méretek nem ismertek,
• nincs elég adat a hibáról,
• a hiba valójában nem pozicionálási vagy kezelési probléma,
• a készülék bonyolultabbá tenné a munkát,
• vagy a készülék ára nagyobb lenne, mint a várható veszteség.

Egy rosszul megtervezett készülék nem segítség, hanem újabb problémaforrás.

Lehet, hogy lassítja a munkát.
Lehet, hogy nehezen tisztítható.
Lehet, hogy gyorsan kopik.
Lehet, hogy csak egy termékváltozatra jó.
Vagy egyszerűen nem illeszkedik a valós műhelyfolyamathoz.

Ezért a készüléktervezés előtt a folyamatot is érteni kell.

Milyen kérdéseket érdemes feltenni tervezés előtt?

Egy készülék tervezése előtt érdemes tisztázni:

• pontosan milyen műveletet támogat,
• melyik alkatrészt kell pozicionálni,
• mi a kritikus méret vagy funkció,
• milyen hibát akarunk megelőzni,
• hány darab készül egy hónapban,
• mennyi a jelenlegi ciklusidő,
• mennyi a selejt vagy utómunka,
• milyen gépen vagy munkaállomáson használják,
• milyen hely áll rendelkezésre,
• ki fogja kezelni,
• szükséges-e gyors átállás,
• és milyen dokumentáció kell hozzá.

Ezek a kérdések sokszor többet érnek, mint az, hogy azonnal elkezdünk CAD-ben modellezni.

A jó készülék egyszerűsíti a munkát

Egy jó készülék nem csak mechanikai szerkezet.

A jó készülék munkafolyamatot javít.

A jó készülék:

• kizárja a rossz pozícionálást,
• csökkenti az operátor időt,
• segíti az ismételhetőséget,
• védi a kritikus felületet,
• nem akadályozza a hozzáférést,
• könnyen kezelhető,
• nem igényel felesleges magyarázatot,
• és a gyártási környezethez igazodik.

Egy egyszerű készüléknél különösen fontos, hogy ne legyen túltervezve.

Nem mindig a legbonyolultabb megoldás a legjobb. Sokszor egy jól elhelyezett ütköző, egy vezetőcsap, egy gyorsszorító, egy cserélhető betét vagy egy egyszerű ellenőrző sablon adja a legnagyobb gyakorlati értéket.

Összefoglalás

Egy egyszerű készülék akkor térül meg, ha csökkenti a bizonytalanságot, a hibát, az utómunkát vagy az elvesztegetett időt.

A megtérülés nemcsak ciklusidőből áll.

Számít:

• a selejt költsége,
• az utómunka ideje,
• az ellenőrzés gyorsasága,
• az operátori hibák száma,
• a betanítás egyszerűsége,
• az ismételhetőség,
• és az, hogy a hiba milyen későn derülne ki készülék nélkül.

A jó készülék nem bonyolultabbá teszi a gyártást, hanem egyértelműbbé.

Ezért sok esetben egy egyszerű, jól átgondolt mechanikai segédeszköz többet ér, mint egy későn indított hibakeresés vagy egy ismétlődő utómunka.

A kérdés tehát nem az, hogy minden művelethez kell-e készülék.

Hanem az, hogy hol okoz a bizonytalanság, a kézi pozícionálás vagy az ismétlődő hiba akkora veszteséget, hogy egy egyszerű készülék már valódi megtérülést ad.